Atkai Holt-Tisza
Víztérkód: 06-031-1-1
Területe: 107 hektár
Jellege: mentett oldali holtág
Megközelítés: Szegedről a 47-es számú főúton Hódmezővásárhely felé haladva az algyői Tisza-híd előtt balra, majd az aszfaltozott árvízvédelmi töltésen mintegy 6 km megtétele után balra terül el a holtág déli vége. A töltésről a gátőrház előtt aszfaltozott úton kell lekanyarodni, ami az I. kikötő és a mólósor mellett haladva bevezet a halőrházig és a vendégházakig.
A töltésen továbbhaladva ismét találkozunk a vízzel, de ez már az északi (védett) része. Az árvízvédelmi gát töltésközlekedési engedély (az ATIVIZIG által kiadott „Töltésközlekedési hozzájárulás”) megváltásával használható, de aki ezt nem akarja megváltani, annak természetesen rendelkezésre állnak más útvonalak is, Algyő és Sándorfalva felől. Ezek azonban földutak, esős időben nehezen járhatóak.
Fogható halfajok: ponty, compó, keszegfélék, angolna, szürkeharcsa, fogassüllő, csuka, balin, amur, ezüstkárász, törpeharcsa, busafélék
- Fajlagos tilalmi idő a holtágon pontyra nincs, más halfajokra, a jogszabályban szereplő tilalmi idők vannak érvényben.
- Tilos megtartani a 6 kg-nál nagyobb pontyot és a 10 kg-nál nagyobb amurt.
Horgászrend: A HECSMSZ Egységes Horgászrendje tartalmazza
Vízijármű használati szabályok
A folyószabályozás során mentett oldalra került patkó alakú holtág 107 hektár kiterjedésű és közel 8 km hosszú. Átlagmélysége 5 méter körülire tehető, de persze vannak ennél sekélyebb és mélyebb szakaszok is. A holtág két ágra oszlik. A főág mintegy 7 km- es szakasza horgászható, és ennek északi végében található az úgynevezett védett, kíméleti terület. A másik ág az úgynevezett Kis-Tisza, gátakkal és zsilippel zárt terület, sekély, a parti állások nagyobb része elhanyagolt, sok a bedőlt fa, vízinövényekkel dúsan benőtt, igazi halbölcső. A két ág szigetet fog közre. Ezen a szigeten található a Hármas kikötő és a kijelölt bojlis pálya is.
Atka és környéke a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, ezért a természetvédelmi hatóság tiltja a fürdést, tűzgyújtást, sátorállítást. A sátras ernyő, bojlis ernyő használata megengedett. A rengeteg szúnyog miatt ez a rendelet nem könnyíti meg a több napig, éjjel-nappal horgászók életét, de a nagy hal reményében minden áldozatra késznek kell lenni.
Atka az árvízvédelmi töltésen kívül helyezkedik el, így a folyó szeszélyes vízjárása nem befolyásolja a holtág vízszintjét. Távol fekszik a nagyobb településektől, ipari és mezőgazdasági üzemektől, ennek köszönhetően vízminősége mindig kitűnő, amit ékesen bizonyítanak a dúsan tenyésző pontycsemegének számító vándorkagyló telepek és az itt megtalálható édesvízi szivacs is.
A főszezon idején magasabb vagy normál a vízállás, míg ősszel leengedik téli szintre, ami akár 1,5 m-rel is alacsonyabb lehet a nyárinál. A holtág patkószerű alakja, nagy vízfelülete és földrajzi fekvése kevés védelmet nyújt a szél ellen, így bármilyen szélirány esetén valahol megmozdul a víztükör és helyi áramlatok alakulnak ki. Komolyabb szél akár a holtág egész víztömegét is megmozgathatja.
Mivel a holtág patkó alakú, belső és külső ívet lehet megkülönböztetni rajta. A holtág déli végén a belső ív elejétől a halőrházig, és onnan még kb. 500 m-ig mólók találhatók. A belső ív mentén a halőrháztól már csak földúton haladhatunk tovább. A mólókat elhagyva a part mindenhol egyenletesen lejt, a vízhez könnyű lejutni, kivéve a parti tanyák térségét a Kis-Tisza előtt. Ezzel szemben a külső ív partja meredek, sok bedőlt fával. Egyedül a Kiserdőnek nevezett részen egyenletes, lankás.
A meder változatos, de többnyire mély, néhol még őrzi a folyó sajátosságait, a közép tájon vannak mélyebb medertörések is. A Tisza szabályozása során egy nagy, patkó alakú kanyart választottak le a folyóról, így a külső íven 8-11 m mély vizet is találhatunk a mederben. A főág vize a Kis-Tisza szigetének déli vége alatt a Sándorfalvi csatorna befolyójánál a legmélyebb.
Kiérve a kanyarból, egészen az északi végéig már csupán 2-5 m-es mélység az uralkodó. A partszegély sekély, de a közép részen van egy medertörés, ami a pontyhorgászok kedvelt helyei közé tartozik. Itt található az úgynevezett Disznó-öböl, a III. számú csónakkikötő móló, majd a csónakos horgászat elől elzárt bojlis-pálya, és a korábban már említett védett szakasz.
A holtág pontyállománya kivételesnek mondható, évenként több kapitális méretű, 20 kilón felüli példányt fognak itt. Az Atkai-holtágnak jelentős a keszegállománya, ami leginkább bodorkából, dévérből, karikából és néha jászból tevődik össze ezüstkárász is fogható, amik ritkábban jönnek, de a horogra akadt példányok szép nagyok. Amur is él a vízben, ráadásul nem is kicsik! Ez a víz évtizedekig vezette a Magyar Horgász amur rekordlistáját. Itt került horogra a legtöbb óriás amur. Atkán az átlagméretük 10-15 kiló, de ennél jóval nagyobbakat is szákba terelnek a horgászok. Sajnos, mint mindegyik tiszai holtágon, Atkán is megtalálható a törpeharcsa. Bár ez egyes horgászokat nem igazán zavar, mivel a 30-40 dekás törpék igazi ínyencségnek számítanak. Az utóbbi időszakban egyre több figyelmet kap az eddig méltatlanul hátterébe szorult harcsa állomány. Ívásuk előtt a tavaszi időszakban számtalan 15 kg fölötti harcsa mellett tucatnyi derekasabb, 40-50 kg közötti példány is horogra kerül.
Érdemes alábbi cikkeinket is elolvasni:
Szabó Zoltán atkai tapasztalatai
IV. Atka Kupa-Ősz
A pontyfogás atkai trükkjei
