Maros folyó
Víztérkód: 06-004
Területe: 535 ha, 49,5 fkm (a Tiszába való betorkolástól az országhatárig terjedő szakasza: 0-49,5 fkm, 28,4-49,5 fkm között határvíz)
Jellege: Természetes vízfolyás, zátonyokkal, homokpadokkal.
A magyar folyószakasz települései: Nagylak, Magyarcsanád, Apátfalva, Makó, Kiszombor, Ferencszállás, Klárafalva, Maroslele, Deszk, Szeged.
Fogható halfajok: márna, domolykó, harcsa, ponty, kárász, keszegfélék, süllő, csuka, stb.
- Tilos megtartani a compót, a gardát, az aranykárászt és a kősüllőt!
- Tilos a 70 cm-nél hosszabb csuka, süllő és ponty megtartása!
Horgászrend: A HECSMSZ Egységes Horgászrendje tartalmazza
A Maros, a Keleti-Kárpátokban, a Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében ered és Szegednél a Tiszába torkollik. Hossza körülbelül 749 km, ebből a magyar szakasz 48 km. Folyása útvonalába esik Romániában többek között Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Déva és Arad,Magyarországon pedig Makó és Szeged városa.
A középkorban jelentős vízi szállítási útvonal volt, nagy mennyiségű só érkezett rajta Erdélyből Szegedre.
A Maros alsó szakaszán egy darabig (18 km) határfolyó Magyarország és Románia között. Itt úgynevezett „mozgó” az államhatár. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik évben felmérik a határfolyó medrét, majd a hajózóút középvonalában állapítják meg az államhatárt. Mozgó határvonalon nincs területkiegyenlítés a szomszédos országok között. Ezen a részen sok szigetet épít (például a Magyarcsanád szomszédságában lévő ún. „Senki szigete”), és még a medrét is kismértékben változtatja napjainkban. Egy román geodéta szerint az utóbbi tíz évben a Maros mederváltozása miatt Románia területe körülbelül 5000 négyzetméterrel növekedett Magyarország rovására. Természetesen az is elképzelhető a jövőben, hogy a folyó déli irányban változtatja meg medrét.
A folyó szennyezése jelentős, főként Romániában.
A vízjárása igen ingadozó, a Makói állami vízmércén eddig mért legalacsonyabb (-113 centiméter, 2012) és legmagasabb vízállás (625 centiméter, 1975) között csapong. Ez különösen akkor okoz gondot, ha áradása a Tiszáéval egybeesik. Vízhozama is jelentősen változó, például 1970-ben mutatott 30 m³/s és 2440 m³/s közötti értéket is. Torkolatától délre, a Tisza folyó vizében egy darabig látványosan keveredik a két folyó vize (mivel színük, az általuk szállított hordalék mennyisége eltér egymástól)
Vadregényes, többnyire természetes állapotban fennmaradt ártéri erdeinek értékes a növény- és állatvilága. A Maros magyar szakaszának ártéri erdői a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartoznak, ugyanitt, a folyó román oldalának ártéri erdői is védettek (Maros-ártér Naturpark). A magyar oldalon 28,5 km esik védelem alá.
A Marosban a magyarországi halfauna nagy része megtalálható. A halak közül védett, bennszülött fajok is vannak, mint például a homoki küllő, selymes durbincs, magyar bucó és a német bucó. A védett kőfúró csík és selymes durbincs még gyakori a Marosban. A folyó árterének jellegzetes állata a bánáti csiga.
A Maros partján nagy számban találhatóak fűz-nyár ligetek, bokorfüzesek, valamint nádas és mocsári gyomnövények.
A Maros folyón fogott legnagyobb rekordhalak:
Amur
Koczkás László
Fogás ideje: 2025
Vízterület: Maros folyó
Fogott hal adatai: 17,3 kg, 92 cm
Horgászmódszer: Fenekező horgászat
Kukoricás etetésen, sötétedés után kapott az eddigi legnagyobb, rekord amurom. 15 perces fárasztás után sikerült megszákolni ezt a folyóvíziekhez képest igen telt halat. Kellett neki a pufival könnyített kukoricafüzér. A kép minősége némi kívánni valót hagy maga után, de sötétedéskor, egyedül, ekkora hallal a kézben örültem, hogy legalább ez elkészült.
Balin
Németh Szabolcs
Fogás ideje: 2025
Vízterület: Maros folyó
Fogott hal adatai: 3,07 kg, 66 cm
Horgászmódszer: Pergetés
Makónál, csónakból egy homokpad utáni törésen, gumihallal pergetve sikerült megfogni. Rövid de intenzív küzdelem után megadta magát. Mérlegelés után (3067gr) az egyéni rekord balinom tarthattam a kezemben.
Csuka
Németh Szabolcs
Fogás ideje: 2025
Vízterület: Maros folyó makói szakasza
Fogott hal adatai: 5,1 kg, hossza faroktőig mérve 82 cm
Horgászmódszer: Wobbleres pergetés
Tavaszi keszegezés közben gondoltam dobálok párat. A kapocsba ezúttal egy 3,5 cm-es wobbler került. Rövid idő után elnehezült a bot. Amikor megláttam biztos voltam benne, hogy elmegy, mivel előke nélkül horgásztam. Nagy szerencsémre partra került a csuka, mely számomra az első volt a Marosból.
Harcsa
Jakabovics Anikó
Fogás ideje: 2025
Vízterület: Maros folyó kiszombori szakasza
Fogott hal adatai: ~45 kg/200 cm
Horgászmódszer: Fenekezés
Csónakból, fenekezős módszerrel sikerült horogra keríteni
Márna
Németh Szabolcs
Fogás ideje: 2025
Vízterület: Maros folyó
Fogott hal adatai: 3,04 kg, 64 cm
Horgászmódszer: Gumihalas pergetés
Sötétedés előtt, szakadó esőben sikerült odaérnem a vízpartra. Sok esélyt nem láttam a fogásra, de gondoltam ha már kijöttem dobálok párat. Becsatoltam a kapocsba a kedvenc, zöld gumihalamat elkezdtem a pecát. Pár perc múlva egy hatalmas ütés után, mint egy gyorsvonat rongyolt be az akasztott hal, amiről fogalmam sem volt, hogy mi lehet, a Maros közepe felé. Rövid, de annál eseménydúsabb fárasztás után partra került (óriási meglepetésemre) egy több mint 3 kg-os, gyönyörű egészségnek örvendő márna.
Természetesen gyors fotózás után azonnal ment vissza éltető elemébe, örök emléket hagyva maga után.
Ponty
Ács István Tamás
Fogás ideje: 2025
Vízterület: Maros folyó
Fogott hal adatai: 10,2 kg (68 cm)
Horgászmódszer: Fenekező horgászat
A kapást követően erőteljes ellenállást tanúsított, a fárasztás körülbelül 15 percig tartott, több kirohanást is tett. A halat végül sikerült biztonságosan partra segíteni, jó kondícióban volt. Csali: kukorica!
A fogást követően a hal kíméletes bánásmód után visszanyerte szabadságát, sérülésmentesen visszaengedésre került a vízbe.
