Békés és Szolnok megye határán Ecsegfalva mellett a Kakat-csatorna Hortobágy-Berettyóba torkolásánál fekvő halgazdaságát 1991-ben bocsájtotta áruba a Nagykunsági Állami gazdaság.
A tavakat a jelzett évet megelőzően először részben, majd egészében három megyei horgászszervezet (Békés, Csongrád, Szolnok) közösen bérelte, ami elővételi jogot biztosított számukra. Az a 147 ha-os területről szóló adásvételi szerződés két részletben 1991 és 1992-ben köttetett. Az összesen 3,5 millió Ft értékű vásárlással 8 halastó és 15 db kisebb nagyobb telelő tó került a három megyei Intéző Bizottság birtokába. A gazdaság műszaki állapotát jelzi, hogy összesen 4 halastó volt működő képes, azok termelő felülete is lecsökkent a nagy kiterjedésű gyékényesek és nádasok miatt. A telelők használhatatlanok voltak, és a vízellátó rendszer is problémákkal küzdött. Az első évben összesen 50.000 kg halat sikerült megtermelni. A megyei horgászvezetők Ecsegfalvi Intéző Bizottságot hoztak létre, és a gazdaság gesztori feladatait a békés megyei IB-re bízták. A mindennapi munka megszervezése a három titkárra Rigler Miklósra, Oravetz Istvánra és Jánosi Imrére hárult. Elsődlegesen meg kellett teremteni a működéshez szükséges tőkét, és javítani kellett a műszaki állapoton. A pénzt tagegyesületi előlegekből és a megyei tartalékalapokból sikerült biztosítani, így megindulhatott a máig tartó rekonstrukciós munka. Időközben Békés megyében Rigler Miklóst Nemes László váltotta, akinek műszaki, gazdasági ismeretei, precizitása nagyban segítették a felújítás munkáit. Először öt telelő és két tó halágyának kotrására került sor, majd szisztematikusan megindult a tavakat elborító növényzet visszaszorítása, a gátak rendbetétele. A kezdeti évek eredményét jó néhány hullámvölgy is tarkítja. A kilencvenes évek közepén szövetségünk is számba vette ecsegfalvi tulajdonrészének értékesítését. Ebben kilátástalan és pénztelen időszakban maradt el a III. tó (30 ha) már megtervezett és engedélyezett rekonstrukciója is. A tavat ma szigorúan védett gémtelep foglalja el.
A megyei szervezetek befektetése, áldozatos munkája lassan érlelődött. A szakmai munkát ekkor már Kádár Mihály neves tógazdasági szakember irányította. A megtorpant felújítások a vízellátó rendszer teljes újragondolásával, szivattyúk, gépek beszerzésével ismét elindult, majd kisebb nagyobb eszközök (etető csónakok, csónakmotorok, aggregátor, pótkocsi, daráló, rézsűkasza, halszállító kádak) és munkagép (Markoló-rakodó gép, MTZ, Multicar, Mazda kisteherautó) beszerzésével folytatódott.
Az Ecsegfalvi IB 2004-ben átfogó rekonstrukciós ütemtervet készített, ennek keretében az alábbi önerős beruházások valósultak meg a gazdaságban:
- 2005. V. tó: műtárgy rekonstrukció
- 2007. V. tó: halágy felújítás, lehalászó hely, rézsű és lépcsőbetonozás, térbeton
- 2008. 1ha-os és a Busástó: rehabilitáció (halágy kotrás)
- 2009. IV. tó: halágy felújítás, lehalászó hely, rézsű és lépcsőbetonozás, térbeton, új zsilip építés,
- 2010. I. tó: halágy kotrás , halászház felújítás
- 2011. I. tó: lehalászó hely, rézsű és lépcsőbetonozás, V. tó vízellátás rekonstrukció: motor és szivattyú felújítás, aknaépítés,
- 2012. VI. tó: halágy, lecsapoló csatornakotrás,
- 2013. VI. tó: új zsilip és befolyó, lehalászó hely, rézsű és lépcsőbetonozás,telelői gépház: motor és szivattyú csere
- 2015. I. tó térbeton
Időközben a többször átalakult szakmai stáb immár technikai eszközökkel megerősítve négy főben stabilizálódott:
- Csorja Andor: halászmester, tógazda,
- Oszlánczi Ignác: gépész technikus, halász,
- Antal Attila: halász személyében
- Ványai Róbert: gépész
A tógazdaság irányítását ma is az Ecsegfalvi IB, az aktuális feladatok koordinációját a három horgászszövetség (KHESZ, HECSMSZ, KTVHESZ) ügyvezető elnökei látják el.
A haltermelést Láda Gáspár a HECSMSZ ügyvezető elnöke 1996-tól 2021. március 29.-ig - halála napjáig - kimagasló szakmai színvonalon irányította. A szakmai munkához Gáspár közvetlen munkatársa Oláh Szabolcs csatlakozott.
Napjainkra a megbízható műszaki állapothoz stabil anyagi hátteret tudott biztosítani a három megyei szövetség, így kizárólag saját erőből, hitelek igénybevétele nélkül üzemel a gazdaság. Átalakításra került a hozzávetőleg 100 ha tófelület termelési szerkezete is. A tavakba csak előnevelt pikkelyes ponty, némi előnevelt amur és ragadozó ivadék vásárlása történik, tehát itt kerül előállításra a tovább neveléshez szükséges ivadék és növendék ponty állomány. Ezzel együtt az utóbbi években rendre 110.000 kg feletti, kiemelkedő években az 120.000 kg-ot is meghaladó a megtermelt halmennyiség.
