Hármas-Körös folyó

Térkép

Víztérkód: 06-005-1-1

Területe: 184 ha, 33,0 fkm (Csongrád megyei szakasza, a tiszai torkolattól Szelevény község keleti határán lévő gátőrházig (0-12 fkm), továbbá a KHESZ-szel együttműködésben a jelzett határtól felfelé a Kunszentmártoni közúti hídig (21 fkm),

Jellege: Természetes vízfolyás

Fogható halfajok: keszegfélék, kárász, ponty, süllő, csuka, harcsa, balin, márna, kecsege, stb.

• Tilos megtartani a compót, a gardát, az aranykárászt és a kősüllőt!
• Tilos a 70 cm-nél hosszabb ponty kifogása és megtartása!

Horgászrend: A HECSMSZ Egységes Horgászrendje tartalmazza

A Körösök (Sebes és a Kettős Körösök: Fekete és Fehér Körös) vize a Hortobágy-Berettyó vizével együtt Csongrád-Csanád megye északi részén érkezik, majd Csongrádnál (243,6 fkm) az Alsó-Tiszába torkollik. A Hármas-Körös folyó teljes hossza 91,32 fkm, a megyei szakasz – Csongrádtól (0 fkm) Szelevény község keleti határán lévő gátőrházig (12 fkm) tart, összesen 12 folyamkilométert tesz ki. Átlagos mederszélessége 70 m, a vízmélysége 3-4 m. A vízhozama és sebessége döntően az árhullámoktól függ, nyugalmi időszakban 1,5 km/h. A Körös vízgyűjtőjén történt egykori folyószabályozási munkálatok a folyó természetes építő és bontó folyamatait (meanderező) nagyban megváltoztatta, mindenkori vízállását a vízgyűjtőn (Erdélyi középhegység, Sárrét) hullott csapadék, a víztározók, de különösen a Békésszentandrási duzzasztó befolyásolja.

A duzzasztó hatására a felső szakasz lassúbb folyású állóvízhez hasonló, míg az alsó szakasz gyors, a Tisza áradásait követve erősen ingadozó vízjárású. Az egykori árterület tized területét foglalja magában a Körösök gátak közötti hullámtere. A folyó vonalában a nagykiterjedésű kaszálók, a fűz- és nyár erdők mellett számos kubiksor, és mentettlen úgynevezett szentély-típusú holtág őrzi az egykori vízivilág természeti értékeit. Árvizek alkalmával a gyepek elöntőseiben rendszeresen sikeres a pontyok ívása. A hármas-körösi hullámtér a Körös–Maros Nemzeti Park részterülete, amelyre természetvédelmi előírások vonatkoznak, megyénkben az Iriszlói, a Malomzugi és a Brenazugi szentély jellegű holtágak kiemelt természetvédelmi területek!

Halállománya rendkívül sokszínű és változó, az áramlást kedvelő fajok mellett döntően a dévérzóna halai fordulnak elő.