A vármegyei horgászvezetők az idei évben május 30-án Mártélyon gyűltek össze, hogy véleményezzék, majd elfogadják a Szövetség 2023. évi beszámolóját.
A közgyűlést Gósz Zoltán, a Szövetség Intéző Bizottságának elnöke nyitotta meg, aki köszöntötte a résztvevőket, és ismertette, hogy a jelenléti ív szerint a küldöttközgyűlés 38 fővel határozatképesen elkezdődhet. A jegyzőkönyv vezető és hitelesítők megválasztása után a napirendi pontok ismertetése, majd elfogadása következett. A megvitatásra kerülő beszámolót a küldöttek a meghívóval egyidejűen, előzetesen megkapták, így a küldöttgyűlésre a küldöttek már felkészülve, tájékozottan érkezhettek.
A beszámolóhoz az egyesületi küldöttekben kérdés első körben nem merült fel, ennek ellenére Oláh Szabolcs, a Szövetség ügyvezető elnöke néhány fontosabb dolgot kiemelt, például a beszámoló egyik új elemét, amelyben az elmúlt 5 éves ciklus halfogási adatainak összehasonlítása történt meg. A halfogási adatok mellett, a beszámoló újdonsága, hogy részletes tájékoztatás történt az évi versenyekről: a Csongrád Csanád vármegyei horgászversenyek is színesedtek a 2023-as esztendőben, a jól megszokott Maty-éri versenyeken túl, a csónakos pergető szakág országos fordulójának is helyszínt adott a vármegyei Tisza-folyó szakasza és 2023. év őszén az első HECSMSZ csónakos pergető horgászverseny is megrendezésre került. A jövőt illetően a 2024-es esztendő is eseménydús lesz, hiszen a szokásos országos versenyek mellett, szeptemberben az Atkai Holt-Tiszán a Harcsafogó Országos Bajnokság 2. fordulója kerül megrendezésre, valamint októberben Masters és U25 kategóriában ismét világbajnokságnak ad otthont a Maty-éri víztározó.
A 2023-as év gazdálkodásával kapcsolatban Sebők Zoltánné a Szövetség gazdasági vezetője kifejtette, hogy a legtöbb számadat mellé szöveges kiegészítéseket is tett, így szóban a hozzászólások napirendi pontban tud egy-egy konkrét kérdésre válaszolni. Az Intéző Bizottság elnöke Gósz Zoltán kiemelte, hogy az egyre kiszámíthatatlanabb gazdasági környezet és az általános áremelkedések ellenére a 2023-as gazdasági évet is pozitív mérleggel zárta a Szövetség, reménytelinek értékelte a halárak 2023 év végén, valamint a 2024 év elején tapasztalt stagnálását, mérséklődését. A beszámolóval kapcsolatban a résztvevők részéről érdemi kérdés nem érkezett, így a Felügyelő Bizottság elnöke Dr, Pótári Mihály szóbeli beszámolóját követően a zárszámadás, költségvetési tervezet elfogadásra került.
A 7. napirendi pont eszközbeszerzésével kapcsolatban Gósz Zoltán vázolta a beszerzés volumenét, amely tekintve, hogy a kisgéphajó mint hajótest és csónakmotor külön tételként fog szerepelni az tárgyi eszköz listán, nem tartozna Küldöttgyűlési hatáskörbe, ám mivel ez mégiscsak egy együttesen működőképes egység, így a HECSMSZ Intéző Bizottságának javaslatára tárgyalandó napirendi pont lett.
Oláh Szabolcs ügyvezető elnök elmondta, hogy a Szövetség halgazdálkodása alá tartozó Tisza folyó mintegy 107 fkm-es szakaszának ellenőrzése, különösen a téli időszakban a jelenleg rendelkezésre álló csónakokkal kevésbé megoldott. Egyrészt menetsebességük nem elegendő nagyobb távolságok megtételére, másrészt nyitott fedélzetűek, így zord időjárási körülmények között nem nyújtanak kellő védelmet halőreinknek. Arról már nem is beszélve, hogy a horgászok által használt hajók állománya nagymértékben fejlődött, ma már nem ritkák a 60, 100 lóerős vagy még nagyobb teljesítményű kisgéphajók sem, amelyeket menetben megállítani, ellenőrizni a jelenlegi csónakokkal csak a horgász együttműködése esetén van lehetőség. A beszerzés előzményeként megemlítette, hogy a MOHOSZ több éve tervezi a nagy kiterjedésű vízterületek halgazdálkodási hasznosítóknak a nagy teljesítményű kisgéphajóinak beszerzési támogatásait. A MOHOSZ támogatási program végleges verzióját 2023-ban számos egyeztetés előzte meg, majd 2024-ben a támogatási feltételek konkretizálásra, majd végrehajtásra kerülhetetnek. A támogatás mértéke 50 %-os, de legfeljebb 6 millió forintban került megállapításra. Az egyedi támogatási konstrukcióban kizárólag a Duna, Tisza, Dráva és Körösök horgászati hasznosítói pályázhattak, mely pályázatban három hajótest került meghatározásra:
- RDHSZ 580 szolgálati hajó
- VICTORY BOATS 515
- Cadvara alumínium csónak 630
A Szövetség az ügyvezető javaslatára a Victory 515 típusú zárható fedélzetű és ponyvával kiegészített kisgéphajót, 100 LE csónakmotorral szerelve javasolja kiválasztásra, mely beszerzéséhez a közgyűlés jóváhagyása feltétlen szükségszerű volt.
A küldöttektől érkezett kérdésekre válaszul elhangzott, hogy a beszerezni kívánt kisgéphajó Victory 515 5,2 méter hossz mellett 2,0 méter szélességű, 5 személyes és a Tiszán fog halőri szolgálatot teljesíteni.
A napirendi pont részletes megtárgyalása után a Küldöttgyűlés az előterjesztést jóváhagyta.
Kószó László a szegedi Hermann Ottó Horgászegyesület küldöttje felszólalásában a ponty szövetségi vizekre vonatkozó legkisebb kifogható mérethatár emelésének indokait tudakolta, érvelése szerint a 30 cm-es mérethatár is tökéletesen betöltötte funkcióját.
Oláh Szabolcs ügyvezető elnök válaszában kifejtette, hogy a ponty megtartható méretének növelésével elsősorban az a törekvés, hogy a kétnyaras korosztálynak a telepítését követően legyen ideje nőni és ivaréretté válni, ami tovább segíti a következő évek háromnyaras korosztályú fogható pontyok mennyiségét. Márkus Ottó az Intéző Bizottság tagja is szót kért, egyrészt elmondta, hogy minden szabályváltozást a bizottsági ülésen tárgyalnak meg és támogató szavazással kerülhet csak elfogadásra, másrészt azt is kifejtette, hogy ahhoz, hogy megfelelő méretű, 1,5 kg feletti halakból érdemi mennyiség maradjon a vizekben, szükség van erre a szabályozásra. Gasztronómiailag is értékesebb, hasznosabb, ha a horgász egy 2 kilós pontyot visz haza, mintha egy másfél kiló alatti kerülne az asztalra.
Szintén kérdés érkezett a Belügyminisztérium által kihirdetett vízhiányos állapot horgászszervezetekre gyakorolt hatásairól, hogy várhatnak-e az egyesületek indokolt esteben érdemi állami segítséget. Gósz Zoltán elmondta, hogy kormányrendelet született a tavalyi és az idei évben is a mezőgazdasági vízhiány pótlásra. Sajnos a vízkezelő egyesületek nem részesülnek ebből a támogatásból, ezért újabb levél íródik a Minisztériumnak melyben az állami vizek és az állami hal védelme érdekében megpróbálnak támogatást szerezni ennek a területnek is.
Sági Imre a Csongrádi Sporthorgászegyesület küldöttje felszólalásában örömét fejezte ki, hogy a Szövetség a folyóvizek, holtágak halállományának pótlására nagy hangsúlyt fektet, ám kifejtette, hogy egyetlen jól sikerült ívás nagyságrendekkel több ivadékot eredményezne és ebben a fokgazdálkodás visszaállítása nagyon jó módszer lehet.
Oláh Szabolcs egyetértett a felszólalóval és elmondta, hogy az elmúlt időszakban történtek erre irányuló lépések a szövetség részéről. A hivatásos és helyi társadalmi halőrökkel közösen felmért fokok nagy része sajnos annyira problémás, hogy túl sokba kerülne azok rendbehozatala, erre valóban országos összefogásra és állami támogatásra lesz szükség. Egyes esetekben azonban megvalósíthatónak tűnik a fokok rendbehozatala, amire az ősz végi, téli időszakban van fizikai lehetőség, ám az elmúlt tél tartósan magas vízállása miatt most erre esély sem mutatkozott. Az is felmerül, felmerülhet problémaként, hogy az ily módon elősegített ívás mennyire fogja az idegenhonos, inváziós halfajok szaporodását segíteni. Összefoglalva ez egy olyan lehetőség, amellyel tisztában van a vízkezelő és lehetőségeihez mérten fog is lépéseket tenni a jövőben a megvalósítás felé.
A küldöttgyűlés zárásaként Kemény András, a Herman Ottó Horgászegyesület elnöke, aki egyúttal Intéző Bizottsági tag is, javasolta, hogy az országos mintát követve a halőri szolgálatban kiemelkedő munkát végző, hivatásos és társadalmi halőrök legjobbjai minden évben kerüljenek megválasztásra és teljesítményük kerüljön elismerésre. Az előterjesztést Gósz Zoltán elnök megfontolandónak és kidolgozásra érdemesnek tartotta.
A küldöttgyűlés végén Gósz Zoltán elnök és Oláh Szabolcs elnök megköszönte a küldöttek hozzászólásait, konstruktív javaslatait, majd az ülést bezárták.
