A tavasz időszakban kiemelt fontosságú a halakkal való kíméletes bánásmód.

A Szövetség zárt vízterületeibe telepített ponty anyák és a folyókban beindult harcsa szezon miatt egyre több extra méretű hal fogásról kapunk értesítést.

Ennek kapcsán szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a tavaszi időszak melegedő vizeiben a halak telelés során lelassult anyagcseréje egyre élénkül és fokozott étvággyal kezdenek táplálkozni. Különösen szembetűnő ez a nagytestű ivarérett példányok esetében, hiszen ezek a tél folyamán elvesztett kondíciójuk pótlása mellett egyben a szaporodási időszakra is készülnek. Az ikrások energiaigénye még jobban megnövekszik ilyenkor, hiszen a testükben érlelődő ikratömeg szik anyagában milliónyi élet számára kell az embriófejlődéshez és a kelés utáni napok átvészeléshez szükséges energia tartalékot felhalmozni.   Ez a felfokozott étvágy mutatkozik meg most a fogásokban. 

A fentieket mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a HECSMSZ  anyahal telepítése után alig néhány órával a Sárgáson már szákba került az első 12 kg-os példány, majd mind a három telepítéssel érintett vízterületen egyre gyakoribbá váltak a nagy tükrösök fogásáról szóló hírek. 

Az extra méretű halak bármely faj képviselői is legyenek, minden vízen különleges értéket képviselnek. Nem csak halgazdálkodási szempontok szerint  megítélt tenyészpotenciáljuk kimagasló, de felbecsülhetetlen horgászati értékük is, hiszen fárasztásuk, zsákmányul ejtésük feledhetetlen horgász élményt ígér. Mindezekre figyelemmel a HECSMSZ  Egységes Horgászrendje a zárt vizek (Atkai-holtág, Maty-ér és a Gyálaréti holtág Lisztes, Sárgás és Görbe nevű szakasza) nagytestű ponty állományát már évekkel ezelőtt kiemelt védelem alá helyezte. E vizeken a 6 kg-nál nagyobb példányokat nem lehet megtartani, azokat a fogás után haladéktalanul vissza kell bocsájtani éltető elemükbe. 
(A halvédelmi jogszabály is külön védelmet biztosít a nagytestű halaknak, ugyanis a 133/2013 (XII. 29.)VM rendelet 1. sz. melléklete rögzíti, hogy például a ponty 100gr egyedsúly feletti példányainak tenyészértéke 1.000Ft/kg, azonban ha a helyi horgászrend külön felső korlátot határoz meg, mint a HECSMSZ, úgy a jogtalanul kifogott hal tenyészértékének kiszámításához 15-szörös szorzót kell alkalmazni. Ebből következik, hogy az Atkán, Mat-éren, Gyálán megtartott 6 kilogrammot épp meghaladó ponty esetében a tenyészérték már eléri a 100.000 Ft-ot, így az elkövetés már nem egyszerű szabálysértés, hanem bűncselekmény kategóriába esik.)

A folyóinkon ugyan nincsen kötelező visszaengedésről szóló előírás, de egyre gyakoribb a kifogott rekord halak, különösen a harcsák visszaengedésének sportszerű gyakorlata.

A horgászrendi előírás szerint kötelező, vagy az önként vállat Catch and Release  egyaránt minden esetben fokozott felelősséget  ró az extra méretű hal zsákmányul ejtőjére.  A tavaszi időszakban még az egyes fajok szaporodási időszakát védelmező tilalmak előtt zsákmányolt nagytestű halak a megszokottnál is gondosabb bánásmódot igényelnek, hiszen a testükben érlelődő ivartermék miatt sokkal érzékenyebbek a mechanikai hatásokra, a hosszabb parti tartózkodásra.

Egy rekord méretű hal kifárasztásának, sikeres szákba terelésének horgász szívet gyönyörködtető pillanatában sem szabad megfeledkezni arról, hogy a legnemesebb ellenfelek kiemelésétől kezdve a legóvatosabb, a legkíméletesebb bánásmódot érdemelnek. Mivel a partra, csónakba, vagy mólóra emelés után versenyt futunk az idővel a lehető leggyorsabban kell elvégezni a visszaengedés előtti műveleteket: horog szabadítást, sebfertőtlenítést, testméretek felvételét, fotózást, miközben folyamatosan friss vízzel locsolgatva megelőzhetjük a nyálkaréteg sérülését és kíméletesebbé tehetjük a parton töltött perceket. Természetesen minden esetben használnunk kell a nedvesített pontymatracot (a HECSMSZ zárt vizein nem véletlenül kötelező felszerelési tárgy).  A visszaengedés során pedig a matraccal együtt emelve vigyük a vízhez és óvatosan csúsztassuk vissza halunkat.   

A halakkal való bánásmód, napjainkban fontos horgászetikai szemponttá vált. A nagytestű példányok esetében különösen igaz ez, hiszen egyrészt vizeink kiemelt értékű lakóiról van szó, másrészt az esetlegesen elszenvedett komolyabb sérüléseket az idős, nagytestű egyedek különösen ívás előtt nehezebben tolerálják.

A halkíméletnek egyes horgászati módszerek alkalmazói között ma már komoly irodalma és gyakorlata van, melyek kitérnek a felszerelés, a fárasztás, a halak vízből történő kiemelése és visszaeresztése mellett a fotózásuk problematikájára is, melyek közül a legfontosabbakat minden kedves horgásztagunk figyelmébe ajánlva  igyekszünk az alábbiakban összefoglalni

• A horgász felszerelés összeállítása során is figyelni kell néhány hal kímélő szempontra. A felszerelés fő alkotó részeinek – bot, orsó, zsinór - összhangban kell lennie, és bírnia kell a fárasztás okozta terhelést. Kiemelt szerepet kap a horog, amely lehet szakáll nélküli, de a mérete, anyag vastagsága is fontos. Különös jelentőséggel bír a pergetéshez használt műcsalik horogszáma, azok mérete, minősége.
• A fárasztásnak megfelelő ütemben, határozottan kell történnie, hogy a szákolás előtt a hal kelően kifáradjon, így később is nyugodtabban viselkedik, mint a kapkodva kicsörlőzött, korán megmerített zsákmány, amelyik a parton pattog, és veri magát.
• A szákolás során elsősorban a szák megválasztásának van jelentősége. A kis keretbe nehéz betuszkolni egy nagy halat, a hálójában pedig összegörbül a hal, és védekezés képpen ugrálni kezd. A ritka szövésű háló roncsolja az uszonyokat. Merítőnk legyen nagy keretű, sűrű és puha szövetű és kellően tágas ahhoz, hogy a kapitális halak is kinyújtózva elférjenek benne.
• A kiemelés során legyünk figyelemmel arra, hogy a szárazon a halra, annak csontvázára, belső szerveire jóval nagyobb nehézségi erők hatnak, mint amit a vízben megszokott. Minél nagyobb súlyú egy hal, a mechanikai hatásokra (elejtés, nyomás, ütés, …) annál  komolyabb belső sérüléseket zúzódásokat, bevérzéseket szenvedhet.
• A parton, mólón vagy csónakban a hal nem szennyeződhet. Semmilyen száraz, nyáron napsütötte forró, télen fagyott felülettel ne érintkezhet.
• A gyors és kíméletes horogszabadítás után mindig következzen sebfertőtlenítés.
• A mérlegelés a matraccal együtt, esetleg pontyzsákban történjen, ez megfelelő alátámasztást biztosít, még az ívás előtt álló pocakos halaknak is.
• A szárazra emelt halat minél gyakrabban locsolgassuk friss vízzel, így elkerülhetjük a felesleges hevülést, és a nyálka réteg száradását, sérülését.
• A hal szempontjából legbiztonságosabb, ha a matracon fekve készül róla a fotó, úgy hogy a horgász mellette guggol, térdel, esetleg fekszik.
• Ha kézben tartott halat szeretnénk fotózni, a gépet még azelőtt be kell állítani, mielőtt a halat kézbe vennénk. A halat mindig két kézzel, biztosan fogjuk meg! Ha a hal túl nehéz, vagy túl élénk és nehéz megtartani inkább maradjon a matracon.
• Soha ne nyúlunk a hal kopoltyúfedője alá! Az így fogott hal jó eséllyel felesleges és életveszélyes sérüléseket szenvedhet.
• A fotó guggoló, vagy térdelő helyzetben készüljön. Soha ne álljunk fel a hallal, mindig csak a legszükségesebb magasságba emeljük meg.
• A kézben tartott hal mindig a matrac fölött maradjon.
• Jó megoldás lehet a vízben történő fotózás.
• Az élmény úgy lesz teljes, ha szépen komponált képet készítünk zsákmányunkról, ezért a fotózás során érdemes a háttérre is figyelemmel lenni.
• A halakat soha ne tartsuk indokolatlanul sokáig a parton, különösen a forró nyári vagy a zord téli napokon! Inkább készüljön kevesebb kép, mint a hal sérüljön!
• A visszaengedés lehetőleg közvetlenül a vízre fektetett matracról történjen.
• A kelleténél hosszabb ideig parton tartott, elbágyadt halat néha percekig előre hátra mozgatni kell a vízben, hogy kopoltyúi között fenntartsuk a friss víz mozgását, ezzel mintegy mesterségesen lélegeztetve elérhetjük, hogy erőre kapjon.

Ha a fentiek szellemében eljárva minimalizálhatjuk a kímélendő visszaengedésre szánt zsákmány sérülés veszélyét annak érdekében, hogy a kiemelt értéket képviselő rekord hal állomány mind több horgásztársunk részére maradandó élményeket nyújtva zavartalanul fennmaradhasson vizeinkben.

HECSMSZ