Zagy került hétfőn egy román bányavállalat tározójából az Aranyos folyóba. A mérgező szennyeződés jövő hét elejére érhet a Marossal Csongrád megyébe.

A romániai Cupru Min bányavállalat Verespatak-közeli tározójából a záró elemek meghibásodása miatt jelentős mennyiségű zagy ömlött az Aranyos folyóba. Előzetes becslések szerint a meghibásodást követő mintegy három és fél óra alatt, nagyjából hatezer köbméternyi mérgező anyag tartalmú szürke iszap ömlött a tározó völgyében folyó patakba, majd onnan az Aranyos folyóba.

A gát alatt elhaladó vezeték völgy felőli végét nagy mennyiségű kővel és földdel ugyan lezárták, de szerdára már ezen is átszivárgott a szennyezett víz. Végleges megoldást  még nem találtak arra, hogyan akadályozzák meg a további szennyeződést. A baleset után mindenesetre nagy mennyiségű vizet engedtek a Topánfalva fölötti víztározóból az Aranyosba, és ezzel felhígították a szennyezést.

A zagy a rézbányászat melléktermékeként az érc dúsítása során keletkezett, és a nehézfémeken kívül kénsavat tartalmaz. Hogy milyen hatással lesz a folyók élővilágára, azt egyelőre még nem lehet megjósolni. Döglött halakat mindenesetre nem láttak az Aranyosban. A szennyezés 200 kilométert tesz meg a Marosig, majd abban még több mint 400 kilométert haladva igen felhígult állapotban Szegednél jut a Tiszába.

Az Erdélyi-érchegységben, Verespatak szomszédságában lévő egykori Szászavinc helyén ma már több mint százharminc hektáros kénsavas iszappal feltelt zagytározó található, amelyből csak az elpusztult falu ortodox templomának tornya emelkedik ki. Románia legnagyobb zagytározójában a rézbányászattal foglalkozó Cupru Min társaság tárolja azokat az anyagokat, amelyek a Veresvölgyön (Rosia Poieni) kibányászott ércből a színes fémek kiválasztása után hátramaradnak, és a tározó létesítése előtti években, évtizedekben kontroll nélkül engedtek a természetes vizekbe. Az iszaptóban a szennyezett víz savasságát mész adagolásával próbálják semlegesíteni.

HECSMSZ