A közelmúltban tartotta tisztújító közgyűlését, egyben fönnállásának húszesztendős évfordulóját is megünnepelve a Földeáki Horgászegyesület.
A rendezvényen Láda Gáspár, a MOHOSZ alelnöke, a megyei szövetség ügyvezető elnöke köszöntötte a jubiláló egyesületet, s átnyújtotta a jeles alkalomra a szövetség által adományozott emléktárgyat. A megyei szövetség vezetője egyben tájékoztatta is a megjelenteket a szövetség 2016. évi munkájáról, s az idei évi terveiről is.
Megyesi Ferenc egyesületi elnök – aki megalakulása óta, húsz éve vezeti az egyesületet, s egyben a megyei szövetség tagja is – ismerteti kérésünkre a Földeáki HE (http://foldeakihe.suncow.eu) múltját, jelenét, és a jövőjével kapcsolatos elképzeléseket. Mint mondja, 1996-ban közösségfelmérést végeztek Földeákon, melybe az is bekerült, hogy mit szeretnének a községbeliek, ha megvalósulna náluk. Ebben szerepelt, hogy jó lenne, ha horgászegyesület alakulhatna a faluban. A település vezetői és lakói összefogtak, és 2007. áprilisában 32 fővel létrejött az egyesület.
A földeáki horgászok – akik korábban más, környékbeli községek egyesületeinek tagjai voltak – a Tiszára és a Marosra jártak horgászni, s mindkét folyó sok-sok kilométerre esik a községtől. Felmerült hát: jó lenne, ha horgásztó létesülne a településen. A helyét is kinézték a horgászok: egy, a belterületen levő mocsár kínálkozott legmegfelelőbbnek, melyet az önkormányzat segített megvásárolni az egyesületnek. 2002-ben egy nyertes pályázat pénzéből (5,6 millió forint) el is készült a nem egészen egyhektáros tó, melynek átlagmélysége 1,40 méter. Innentől már vize is volt az egyesületnek, melyet folyamatosan telepít ponttyal, fehérhalakkal – köztük compóval is --, ragadozókkal. A harcsa is bekerült a vízbe, mára már húszkilós példányok is akadnak köztük, s az egyesület szeretné, ha a horgászok minél többet kifognának közülük, hogy ne károsítsák a halállományt. Törpeharcsa szerencsére nemigen van.
Az egyesület nagy súlyt fektet a tó környékének rendberakásához is. Őshonos fákból, bokrokból álló növényzet került a partra, padok, pihenőhelyek, szemétgyűjtők társaságában, s persze sétánnyal kiegészítve, egy 2 millió forintos pályázati pénzből.
Közben az idő is dolgozott, és a szél keltette hullámzás alámosta a tó partjának azt az oldalát, ami párhuzamos a víz mellett futó Száraz-érre, s fönnállt a veszély: egy napon átszakad a gát, a tó vize a Száraz-érbe kerül, és ott pusztulnak a halak. Ezt megelőzendő 2010-ben egy több mint 8 milliós pályázat eredményeként a tó kérdéses oldalát egymáshoz közel levő, a vízbe levert akácrönkökkel erősítették meg.
S mi a helyzet az egyesülettel, a tóval jelenleg, és mik a jövő tervei? Ugyanilyen, akácrönkökből álló megerősítést terveznek a tónak a településhez közel fekvő oldalával kapcsolatban is. Nagyon jó a napijegyforgalom, s az idén úgy néz ki, kétszer is telepíthet halat az egyesület. Ponty és a fehérhalak mellett csuka is kerül a vízbe -- süllővel korábban próbálkoztak, de nem vált be, a csukának jobban megfelel ez a tó. Akik éves engedélyt váltanak, azok éjszaka is horgászhatnak a tavon.
S még két dolog a tó mellett futó Száraz-érrel kapcsolatosan. Az egyesület felhívja a figyelmet: jó lenne vizet juttatni a valahai vízfolyásba, hozzájárulva az egykori vizes élőhely újjászületéséhez. Egyébként, amióta a tó megvan, szürke gém is látogatja a tavat, bakcsó is, és a víz állandó lakói lettek a mocsári teknősök, melyek elpusztítják az esetlegesen jelen levő beteg halakat, így azok nem károsíthatják a halállományt. Az egyesület azt is kívánatosnak tartaná, ha rekonstrukción esne át a Száraz-éren átívelő, a tóhoz közel levő híd is, mely Csongrád megye legrégibb, három öles téglahídja. Mint látható: az egyesület nemcsak a szűken vett horgászérdekeket tartja fontosnak, de a település érdekeit is figyelembe veszi. Földeák és horgászegyesülete szimbiózisban él.
Farkas Csaba
