Horgászok, természetvédők, halgazdálkodási és tájgazdálkodási szakemberek, valamint a vízparti élet képviselői gyűltek össze idén októberben Mártélyon, hogy megosszák tapasztalataikat, bemutassák tevékenységüket, és közösen gondolkodjanak vizeink jövőjéről.
Október 16. és 18. között rendeztük meg a Mártélyi Hal- és Vízválasztó Fesztivált, amelynek a Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatási Központ és a mártélyi üdülőterület adott otthont. A Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége és a Vackor Környezet- és Természetvédelmi Egyesület közös rendezvénye a víz megőrzésének, a halgazdálkodásnak és a természetvédelemnek a kérdéseit állította középpontba. A szakmai előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket és terepi programokat kulturális események, gyermekprogramok és halas gasztronómiai bemutatók egészítették ki.
Közös gondolkodás a vizeink jövőjéről
A fesztivál első napján a víz helyben tartása, az aszály következményei és a hazai vízgazdálkodás jövője került a figyelem középpontjába. A rendezvényt Nagyné Törő Krisztina, a Vackor Környezet- és Természetvédelmi Egyesület elnöke nyitotta meg. Beszédében a víz jelentőségére, valamint a megőrzéséért vállalható egyéni és közösségi felelősségre hívta fel a figyelmet.
A megnyitón Dr. Ferenczi Gábor, a térség országgyűlési képviselője is hangsúlyozta a civil kezdeményezések szerepét. Rámutatott, hogy a vízkészletek megőrzése nem kizárólag nagy állami beruházásokon múlik: a helyi közösségek és a környezetükért tenni akaró emberek munkája is meghatározó lehet.
A délutáni szakmai programok során a résztvevők a halastavak helyzetét és jövőjét, valamint az élővizek állapotát vitatták meg. Az előadások és kerekasztal-beszélgetések lehetőséget teremtettek arra, hogy a vízügyi, természetvédelmi, halgazdálkodási és civil szereplők többféle nézőpontból közelítsék meg a közös kihívásokat.
Az esti folyamán pedig Magyarország leendő tájgazdálkodása került napirendre. A beszélgetés központi kérdése az volt, hogyan lehet a táj adottságaihoz jobban alkalmazkodó, a víz megtartását elősegítő gazdálkodást kialakítani.
A fesztivál legváltozatosabb napján, október 17-én a szakmai programok mellett a gasztronómia és a szórakozás is jelentős szerepet kapott. A szakmai előadásokkal párhuzamosan az Ifjúsági Szálló udvarán a gasztronómiai programok és a kézművesvásár vonzották a látogatókat. A Halkolbász Lovagrend látványos kolbásztöltéssel mutatta be, hogyan készül a halkolbász, az ecsegi halászok pedig halkóstolóval kínálták az érdeklődőket.
A szombati halfőző verseny különösen nagy érdeklődés mellett zajlott: összesen 16 csapat nevezett, ami növekedés az előző évi 11 résztvevőhöz képest. A versenyzők három kategóriában, tiszai halászlével, dunai halászlével és egyéb halételekkel mutatták meg tudásukat.
A zsűri elnöke, Horváth Ferenc, a kisújszállási Várkert vendéglő tulajdonosa a verseny kapcsán a különböző halászléfőzési hagyományok közötti különbségeket is ismertette. A kínálatban a hagyományos halételek mellett újragondolt fogások is megjelentek, például harcsával készített, mártélyi húsos palacsinta. A verseny eredményhirdetésére délután került sor.
A kategóriák győztesei:
Tiszai halászlé kategória-Halacli
Dunai Halászlé kategória-Hal-Őr-zők 2-es csapata
Egyéb halétel kategória-Mohosz csapata (Harcsa köfte pitával)
A színpadi programok a családok és a szórakozni vágyók számára is tartalmas kikapcsolódást kínáltak. A Grimmbusz színház gyermekeknek és felnőtteknek szóló előadása után Rekop György stand-up műsora következett. Nemes Levente a „Versek 12 húron” című zenés produkcióval lépett fel, majd az osztrák Wiadawö trió és a Mentés Másként formáció koncertje színesítette a délutánt és az estét. A napot a moldvai táncház zárta.
A szakmai előadások között Oláh Szabolcs, a HECSMSZ képviseletében a horgászat és a halászat kapcsolatáról beszélt. Ferincz Árpád, a MOHOSZ szakembere a klímaváltozás halgazdálkodásra gyakorolt hatásait, az esettanulmányokat és a lehetséges megoldásokat mutatta be. Nyeste Krisztián, a Debreceni Egyetem képviseletében a vízminőséget a halak szemszögéből vizsgálta, Belovai János, a HECSMSZ szakembere pedig a halászat mint ősi mesterség jelentőségét ismertette.
A délelőtti programok egyik fontos célja az volt, hogy a közönség ne csupán a halakat és a vizeket érintő problémákkal ismerkedjen meg, hanem az azok mögött álló összefüggéseket is jobban megértse. A vízminőség, a halállományok állapota, a klímaváltozás és a halgazdálkodás jövője ugyanis egymással szorosan összefüggő kérdések.
Délben a „Keressük a közös nevezőt! Mi a legjobb a halaknak?” című kerekasztal-beszélgetés folytatta a szakmai párbeszédet. A résztvevők azt keresték, hogyan lehet összehangolni a halak, a vízi élőhelyek és az emberi tevékenységek szempontjait. A fesztivál egyik legfontosabb üzenete éppen ez volt: a hosszú távon működő megoldásokhoz a különböző szakterületek képviselőinek együttműködésére van szükség.
A Körtvélyesi-holtág rehabilitációja a gyakorlatban
A szombati nap egyik kiemelt természetvédelmi programja a Körtvélyesi-holtág rehabilitációjának helyszíni megtekintése volt. A résztvevők lovaskocsis terepi program keretében ismerkedhettek meg a holtágat érintő munkálatokkal és a vízi élőhelyek helyreállításának kérdéseivel. A program szakmai vezetésében Albert András, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársa működött közre.
A terepi bemutató jól kapcsolódott a fesztivál szakmai célkitűzéseihez: a víz és az élőhelyek védelméről szóló elméleti ismereteket közvetlen tapasztalatokkal egészítette ki. A holtágak állapota, a folyók természetes működésének helyreállítása és a víz tájban tartása az Alföldön különösen fontos kérdés.
A fesztivál utolsó napján a tájhasználat átalakulása, az árterek szerepe és a vizek védelme került előtérbe. A szakmai előadások között szó esett a klímaváltozás következményeiről, az alföldi táj vízháztartásáról, valamint a természetes élőhelyek helyreállításának lehetőségeiről.
Ezzel párhuzamosan, már kora reggeltől zajlott a IV. Alsó-tiszai Csónakos Pergető Horgászverseny, amely a sorozat zárófordulójaként izgalmas csatákat hozott. Ezúttal a mártélyi balinok voltak leginkább kapókedvüknél, azok a csapatok tudtak jó eredményt elérni, akik elsősorban a balinhorgászatra készültek.
A mártélyi forduló végeredménye:
- S&M Fishing Team (Sebők Balázs, Sebők Gergő) – 285 pont
- Egyed Fishing Team (Egyed Áron, Egyed Adrián) –172 pont
- Siluro Team (Héjja Márton, Dávid Imre) – 146 pont
A délelőtti és kora délutáni eseményeket népzenei programok után, a rendezvény zárásaként haltelepítésre került sor, amely a legkisebbek körében az idei esztendőben is nagy sikert aratott.
Közös felelősség a vizeink jövőjéért
A háromnapos rendezvény megmutatta, hogy a víz és a halak ügye nem egyetlen szakma feladata. A horgászok, halászok, halgazdálkodási szakemberek, vízügyi szakemberek, természetvédők, gazdálkodók és civil közösségek tapasztalatai egyaránt szükségesek ahhoz, hogy az Alföld vízkészleteinek megőrzésére és a vízi élőhelyek védelmére hosszú távon is működőképes megoldások szülessenek.
A Mártélyi Hal- és Vízválasztó Fesztivál ezt a párbeszédet hozta közelebb a szakmai közönséghez és az érdeklődő látogatókhoz. A programok egyik legfontosabb tanulsága, hogy a vizeink jövője közös ügy: megőrzésükhöz tudásra, együttműködésre és felelős döntésekre egyaránt szükség van.
