Május 30-án, pénteken került sor a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetségének küldöttközgyűlésére, ahol az egyesületek küldöttjei a Szövetség 2024-es beszámolóját hallgatták meg.
Rendhagyóan indult az idei közgyűlés, ugyanis a rendezvényt megtisztelte jelenlétével Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely város polgármestere és látogatásának örömteli oka volt. A közelmúltban ugyanis pályázat került kiírásra a Mártélyi Holt-Tisza partján lévő, önkormányzati tulajdonú, 3 ingatlanból álló épületkomplexum üzemeltetésére, amelyen a HECSMSZ sikeresen indult, így a küldöttgyűlés a vonatkozó szerződések ünnepélyes aláírásával kezdődött.
A rendezvényt Gósz Zoltán, a Szövetség elnöke nyitotta meg, aki köszöntötte a résztvevőket, majd ismertette a bérleti szerződés főbb részleteit és bizakodását fejezte ki az ingatlanok turisztikai célú üzemeltetésével kapcsolatban. Elmondta, hogy a szövetség rendelkezésére áll az a munkavállalói állomány, aki szakmailag is kompetens tud lenni a minél hatékonyabb működtetés érdekében, ugyanakkor jelezte a jelen lévő horgászvezetőknek, hogy szívesen fogadja felmerülő ötleteiket.
Márki-Zay Péter polgármester úr először is örömét fejezte ki, hogy a Horgász Egyesületek Szövetségével tud szerződni, hiszen a horgászokat természetszerető, a természet megóvásáért tenni akaró embereknek tartja és a Szövetség is nagy fokú társadalmi szerepvállalást tud felmutatni. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy mind szakmailag, mind gazdaságilag a Szövetségtől érkezett a legjobb ajánlat, így dönteniük is könnyű volt. A szerződés első körben 2 éves időtartamra szól, ám az önkormányzat számára a hosszú távú együttműködés a prioritás, ennek érdekében az ingatlanokon történő állagjavítások, komfortfokozatot növelő beruházások tekintetében számíthat a működtető a tulajdonosra.
A szerződések aláírását követően rövid technikai szünetre került sor, majd folytatódott a küldöttközgyűlés immár menetrend szerint, Gósz Zoltán ismertette, hogy a jelenléti ív szerint a küldöttközgyűlés 41 fővel határozatképesen elkezdődhet. A jegyzőkönyv vezető és hitelesítők megválasztása után a napirendi pontok ismertetése, majd elfogadása következett.
A 2024-es évi beszámolót a résztvevők a küldöttgyűlés meghívójával egyidejűleg, napokkal előbb kézhez kapták. A dokumentumban részletesen ismertetésre kerültek a Magyar Országos Horgász Szövetség választmányi üléséin történtek, a megyei szövetség Intéző Bizottsági ülésein elhangzottak, valamint a szövetségi iroda működésének eredményei is. Helyet kapott a beszámolóban a megyei horgászélet alakulása is, mind a horgászlétszám tekintetében, mind a horgászvizsgáztatás, ifjúsági rendezvények kapcsán. Fokozott érdeklődésre tart számot az elmúlt évi halgazdálkodás, Csongrád-Csanád vármegyében a 2024-es évben a Szövetség és tagegyesületei 51 vízterületen, 3492,2 hektáron gazdálkodtak. A 2023-as évhez képest kismértékben kedvezőbb időjárási helyzet és takarmányárak csökkenése az őszi időszakra (október 15. – december 31.) már a meghatározott halárak csökkenését hozta magával, így 6,5 %-os csökkenés után 1400 Ft + ÁFA irányárban került megállapításra a háromnyaras korosztályú piaci ponty tóparti átlagára.
A 2024-es év hasonlóan a 2023-as évhez, a tavaszi időszakot követő magas átlaghőmérsékletű és csapadékmentes időjárás jelentős aszályt vont maga után, mely egyes vizek esetében jelentős vízkészlet-csökkenést eredményezett, elsősorban a vízfelületek jelentős mértékű párologtatása (Atkai-, Körtvélyesi-, Akolszögi-holtágak, Salakos) és az öntözések (Gyálai-holtágak) miatt. A Szövetségi vizek közül vízhiányból adódó kockázat a Salakoson alakul ki. A Salakos vízpótlására 2024-ben három alkalommal (július, június és október hónapokban) volt szükséges, összesen a 145 800 m3 vízmennyiségben. A vis major vízpótlásokat a MOHOSZ „Halgazdálkodást Támogató Eszközbeszerzési Alap (továbbiakban HETTA)” keretében kiírt pályázat támogatásával valósulhatott meg.
A halfogási adatok immár az előző 5 éves ciklus fogásait is tartalmazzák, így az egyes horgászvízek tekintetében a fogások tendenciája is nyomon követhető, valamint a halgazdálkodási összefoglalóban szereplő, vízenkénti telepítések táblázatával összevetve a „vízben maradó” állomány is kalkulálható.
A halőrzés és a halőri állomány egyéb munkavégzéséről is részletesen beszámolt a küldötteknek biztosított összefoglaló, természetesen a munkavégzés feltételeit javító eszközbeszerzések részletes ismertetésével. 2024-ben a Szövetség halőri eszközbeszerzéseit a MOHOSZ „Halőri ellenőrzéshez és ügyviteli dolgozók számára biztosított mobiltelefon eszközök beszerzésének támogatása” (továbbiakban ÜSZFA) és a „Halőri Eszközbeszerzési és Flottafenntartási Alap” (továbbiakban HEFFA) pályázati programok támogatták.
A beszámolóval kapcsolatban a résztvevők részéről érdemi ellenvetés, kritika nem érkezett, így a Felügyelő Bizottság elnöke Dr. Pótári Mihály szóbeli beszámolóját követően a zárszámadás, és a 2025 évi költségvetési tervezet elfogadásra került.
A következő napirendi pontban a küldöttek aktuális kérdései, észrevételei kerültek sorra. Kószó László a szegedi Hermann Ottó Horgászegyesület küldöttje elsőként az egyes horgászvízek telepített és kifogott halmennyiségei közötti különbség okait észrevételezte, a természetes növekedés, szaporulat mértékét, az azzal való kalkulálás hiányát kérdezte.
Oláh Szabolcs Ernő válaszában kifejtette, hogy előre, egy adott vízterület éves fogási eredményeit, még a ponty esetében is nehéz tervezni, ám az éves telepítési tervek úgy vannak összeállítva, hogy telepített mennyiség hozzávetőlegesen megegyezzen, vagy kis mértékben meg is haladja a kalkulált fogási eredményeket. A természetes szaporulat és a halak természetes növekedése így növekményként jelentkezhet, vagyis ez a telepítései mennyiség évről-évre erősebb törzsállományt eredményez.
Szintén Kószó úr kérdéseként merült fel a halőrzéssel kapcsolatos feljelentések nem túl magas száma, ennek oka a munkatársak egyéb jellegű feladatvégzése, horgászhelyek karbantartása, telepítések, horgászversenyek lebonyolítása stb. lehet?
Válaszként elhangzott, hogy a halőrök elsőrendű feladata egyértelműen a vízterületek őrzése és a beszámolóban szereplő számok a konkrét, megvalósult feljelentéseket tartalmazzák, a végrehajtott ellenőrzések száma ennek sokszorosa.
Dávid Imre halőri csoportvezető is szót kért és kiemelte, hogy munkatársaival egyetemben olyan szemléletben dolgoznak, ahol a horgászt partnerként kezelik és nem az az elsődleges céljuk, hogy feljelentési kvótákat teljesítsenek. Éppen ezért sok esetben, különösen gyermekhorgászok, családok horgászata esetén figyelmeztetéssel beérik a feljelentés helyett. Az igazi nagy feladatot a sajnos még nagyon is jelen lévő orvhalászok tetten érése jelenti, amely munka sok áldozatot és időt követel a halőri állománytól, ám egyre inkább látható eredményekhez vezet.
Kazy Csaba a Katech horgászegyesület képviseletében a mentetlen oldali holtágak vízpótlási lehetőségeiről kérdezett.
Oláh Szabolcs Ernő elmondta, hogy a szövetség már az év elejétől egyeztetéseket folytat a holtágal vagyonkezelői jogát birtokló Kiskunsági Nemzeti Parkkal, az Ativiziggel és Hódmezővásárhely önkormányzatával is. Az előzetes számítások alapján a minimálisan szükséges vízmennyiség több mint egymillió köbméter, amely szivattyúzási költsége 20-25 M Ft nagyságrendben kalkulálható és különösen nagy a vízveszteség, amely a kiemelt és a holtágban megmaradó mennyiség között csak becsülhető.
A vízpótlás egyik lehetséges módja a telepített szivattyú működtetés, amely körülbelül 30 napos, 0-24 órás üzemidő alatt tudja ezt a mennyiséget bejuttatni a holtágba. A Körtvélyesi holtág esetében szóba jöhet a Lúdvári vízkivételi mű és a Körtvélyesi belvízelvezető rendszer átemelő szivattyújának használata, amely gyorsabb vízpótlást, ám nagyobb vízveszteséget fog jelenteni. Mivel a MOHOSZ a Vízügyi Államtitkárság irányában egyre erősebb nyomást gyakorol a horgászvízek vízhiányos helyzetének megoldására, van remény a mihamarabbi megoldásra.
Berényi Tamás a Szegedi Hermann Otto H.E. küldöttjeként a tagság Atkai Holt-Tiszán horgászó tagjainak kérését tolmácsolta a Szövetség felé, mégpedig az atkai csónakkikötő helyek lehetőség szerinti újra rajzolását, ugyanis az egyre szélesebb csónakok már több mint egy kikötőhelyet foglalnak el. Javaslatában a nagyobb csónakok külön mólóhoz való irányítását és ezen tulajdonosoknak egy esetlegesen magasabb kikötői díj megszabását hangsúlyozta.
A felvetést Gósz Zoltán jogosnak értékelve biztosította a küldöttet a probléma megoldási lehetőségeinek kidolgozásáról.
A 2025-ös megyei küldöttközgyűlés végén Gósz Zoltán elnök és Oláh Szabolcs Ernő ügyvezető elnök megköszönte a küldöttek hozzászólásait, konstruktív javaslatait, majd az ülést bezárták.
