Május 20-21-én, 2020 után újra a szegedi Tisza szakasz adott otthont a Csónakos Pergető Országos bajnokság 2 fordulójának.
Az itt szerzett tapasztalatokról, benyomásokról kérdeztük Gégény Viktor, ötszörös magyar bajnok pergető versenyzőt. Elsősorban nem a versenytitkokra, hanem a megtapasztalt tiszai viszonyokra, helyi sajátosságokra voltunk kíváncsiak.
Bár 2020 után most új versenytárssal indultál, az első nap mégis 4. másodikon 6., összesítésben pedig a 3. helyen zártatok a versenyen a 42 csapatból. Mondhatjuk, hogy sikeresen horgásztatok a két versenynapon, holott mindössze pár napra vendégeskedtetek itt. Ez azért van, mert ugyanúgy kell Szegednél is horgászni a Tiszán, mint ahogy a felsőbb szakaszokon, ahol több tapasztalatotok van, vagy más ez a folyószakasz, ám tudtatok alkalmazkodni hozzá?
Azt gondolom, hogy ugyanaz a folyó is más arcát mutatja napról napra, hát még egy másik szakasz, pláne így, hogy évek teltek el az utolsó ittlétem óta. A társam, Hodula Tamás pedig először járt a szegedi Tiszán, ha nem tévedek. A kevés edzés ellenére is sikeresnek mondható, debütáló közös OB versenyünket inkább a gyors helyzetfelismerésnek és a több évtizedes vízen töltött időnek köszönhetjük. Bár látszólag ugyanolyan jiges horgászattal oldottuk meg mindkét napot, már csupán a fogott halak fajtáin is látszik a két nap különbözősége. A szombat statikus jiges pecáját vasárnapra egy főként sodródó csónakból történő jigeléssel kellett felváltanunk, mindezt ráadásul egy újabb szakaszon, mert a szombati helyeinket nagyrészt leállták az ellenfeleink. Ez is taktikai megoldás volt, mint ahogy az első nap – számunkra – inaktív balinjairól süllőre leváltás is.
Jó pár horgászvízen versenyeztél már, így nagyon kíváncsiak vagyunk a véleményedre, hogy a kijelölt versenypálya, a Tisza 180-199 fkm szakasza mennyire alkalmas egy ilyen volumenű verseny megrendezésére? Mind változatosságban, méretben, mind halsűrűség, fogható halfajok tekintetében?
Teljes mértékben. Bár elég sok változatosság mutatkozik a mederben, mégis inkább a pálya homogén voltát emelném ki, hiszen versenyzői szempontból épp ez, ami fontos, ami egyenletessé és igazságossá teszi – már amennyire lehetséges – a fordulókat. Ugyanakkor azt is hiszem, hogy a mezőny (beleértve magunkat is) sok „ziccert” kihagyott. A meder kisebb-nagyobb harcsái, a sekélyebb, gyorsan zavarosodó oldal nyílt vízi balinjai, az akadók nagy süllői, és a part menti csukák is jobbára rejtve maradtak a versenyzők elől. A sok kiaknázatlan lehetőség a pálya nagysága (~19 km) és a nem kifejezetten versenystratégiába illő nagy halak miatt lehetett, de egyben ez azt is jelenti, hogy volt még potenciál a Tisza ezen szelvényében. Emellett azt sem árt elmondani, hogy ennek a szakasznak a ragadozói nem könnyen foghatók, részben a lassú víz, részben a jelentős arányban fellelhető táplálékbázis és apróhal miatt.
Amikor 42 csónak indul a halak kergetésére
Koncentrált horgászatot igényelt a verseny
Mennyire sikerült jól a szervezés, voltak bizonytalanságok, vagy az elvárható színvonalon sikerült összehozni a háttérmunkát?
Ebbe mi nagyon mélyen nem láttunk bele, de azt gondolom, ahol nem érződik probléma, és nem kap hangot a kritika sem, ott a háttérben előzetesen ennek nagyon sokan és nagy erőkkel aládolgoztak. Gondolok itt az új szövetségi kapitány, Bosánszky Péter és kollégái, mint szervezők fáradtságot nem kímélő munkájára, illetve a helyi (önkormányzati, egyesületi, polgári stb.) erők hathatós előkészületeire. Az előzetes esős időszak ellenére mi, versenyzők, ebből már csak a gördülékeny szervezést és lebonyolítást tapasztalhattuk meg, amit ezúton köszönünk is mindenkinek, aki tett érte.
Az idei évben debütált több szabálymódosítás is a csónakos pergető szakágban, ezek közül számomra az egyik legkorszerűbb és legérdekesebb az applikáción keresztül történő, mondhatni valós idejű mérlegelés például és a megnövelt versenypálya szakasz. Mennyire komfortosak ezek a szabálymódosítások, segítették a versenyt egyszerűbbé, átláthatóbbá tenni a versenyzők részére?
Abszolút. De kezdjük a nagyméretű pályával: ez az alfája és omegája annak, hogy egy országos bajnokságon senki ne szoruljon le a halas lehetőségekről, vagyis, hogy kellően objektív lehessen a megmérettetés a gyors és kevésbé gyors csónakok számára is. Mi például közepes gyorsaságú csónaknak számítottunk, mégis meg tudtuk oldani mindkét nap a feladatot az elvárt szinten. A nagy pálya egyébként szinkronban van a világbajnokságok kiírásaival, ahol nem ritka a 30-40 km-es, szinte befoghatatlanul nagy pályaszakasz sem, ahol gyorsan és rutinosan kell átlátni a lehetőségeket. Ezért is nagyszerű, hogy olyan csapatok fognak kvalifikálódni már az idei OB-től kezdve, akik otthonosan mozognak a nagy víztereken is. A másik nagy volumenű módosítás, a fogások valós idejű, appon keresztül történő feltöltése már nem újkeletű dolog, csak itt, a csónakos OB-ban, idén láttuk először.
A Streetfishing OB már második éve eszerint megy sikerrel és gördülékenyen, illetve a tavalyi hollandiai világbajnokságon is ezzel mérlegeltünk, mindenféle probléma nélkül. Fontos, hogy ennek a mérlegelési módnak két további, igazán előnyös része is van.
Az egyik, hogy a lehető legrövidebb ideig tesszük ki a halakat a mérlegelés viszontagságainak (nincs haltartóba gyűjtés sem), ami azt jelenti, hogy a fogott hal pár perc múlva már úszik is tovább. A másik, versenyzői szempontból fontos részlet, hogy ami minden más szakágban évek óta elérhető volt, nevezetesen, hogy a fogásokat valós időben nyomon követhették, az végre a csónakos szakágban is megvalósult. Elég csak rápillantani az aktuális állásra, és máris tudható, hogy az a stratégia, amivel dolgozunk, helyénvaló-e, vagy épp váltani célszerű az adott helyzetben.
A versenyen legfőképp szép balinok akadtak horogra
Jelentkeztek szép kősüllők is
Sőt még jászkeszeg is mérlegelésre került
A verseny első 3 helyezettje a dobogón
Hétköznapi horgászatra jönnél-e hozzánk és ha igen, mit próbálnál ki, vagyis miben látsz így vendégként potenciált ezen a vízszakaszon?
Ha tudnék jönni, a régi és új barátaimhoz jönnék egy kötetlen pecára, de ehhez először is időt kellene nyernem, mert mostanában a vendéghorgászat mellett még prémium pergető botok, a SensoKraft botcsalád tervezésével/építésével is foglalkozom, ami nagyjából minden időmet kitölti. Ha pedig konkrét halat kellene mondanom, akkor a nagy harcsák azok, amik számomra a lassú Tisza-szakaszok igazi kihívását és egyben lehetőségét is jelentik. Még a kevés hallott információból és látott jelből is azt gondolom, hogy maradt ennek a szakasznak néhány termetes bajuszosa, ami megérne pár türelmes horgásznapot…
Köszönjük szépen a sok hasznos információt és reméljük, hogy jut időd egy kis kötetlen horgászatra is és vendégül láthatunk újra Szegeden!
Aki pedig az országos bajnokság hatására kedvet kapott a pergetéshez, netán a csónakos pergető versenyzéshez is, annak máris ajánljuk figyelmébe az idei októberben megrendezésre kerülő I. HECSMSZ Alsó-tiszai 2 fordulós Csónakos Pergető horgászversenyt.
