Csuka, süllő, harcsa, menyhal és sügér után újabb  fajjal bővült a HCSMSZ vizeinek 2018. évi ragadozóhal kihelyezése. 

Június 14-én a kora délutáni órákban, zuhogó esőben érkezett meg a Halért szállítóautója Bajáról, tartályában 25.000 db előnevelt balin ivadékkal. 

A múlt évi telepítések során vizeinkbe kihelyezett balinok igen jól érezték magukat, hiszen hatalmas küszrajok bőséges táplálék bázisa várta megjelenésüket. Ennek megfelelően kiválóan fejlődtek és lassan a 40 cm-es legkisebb kifogható méretet is elérik. 

Reméljük mostani állománypótlás hasonlóan sikeres lesz mint a korábbi kihelyezések és vizeink balin állománya tovább erősödik.

Képek a telepítésről !

A balint teste torpedó alakú, áramvonalas. Színe, hátoldalon grafitszürke, oldalán ezüstösen csillogó, hasa fehér. Teste kissé síkos, bőrét apró pikkelyek fedik. Úszói erőteljesek, nagyok, főleg a farok úszó, amely e vízben a gyors haladást teszi lehetővé színük palaszürke. A hátúszója nagy első sugara kemény, ha a balin a felszín közelében úszik, gyakran kilátszik a hátúszó hegye a vízből, mintegy barázdát húzva. Innen lehet tudni, hogy a balin a felszín közelében vadászik. Feje nagy, szájnyílása csúcsba nyíló, mélyen bevágott, alsó ajka kampósan végződik. Mivel fogai nincsenek, áldozatát egyetlen szippantással nyeli el, sőt előfordul, hogy a balin az orrával kiüti a vízből a kishalat, s mikor az bódultan visszaesik, akkor kapja el. Érzékszervei rendkívül fejlettek, oldalvonala kitűnően érzékeli a vízben a rezgéseket, szeme nagy szemgyűrűje citromsárga.

Az ikrából kikelt ivadék az első napokban planktonikus szervezeteket fogyaszt, később áttér az alsórendű rákokra. Ezután főleg vízre pottyanó rovarok és kisebb halivadékok szerepelnek étlapján, csak később tér át a ragadozó életmódra. Kis halakra, elsősorban küszökre vadászik, de a kifejlett példányok ragadozó mivoltuk ellenére szívesen fogyasztják a vízbe eső rovarokat is. A Tiszán főleg tiszavirágzáskor figyelhetünk meg nagy balincsapatokat, amint a víz felett repülő kérészt kapkodják.

A balin vizeinkben elsősorban a nyílt vízen tartózkodik. Ivadék korban gyakran vegyes csapatokat alkot későbbi prédáival a küszökkel, így a horgászok spiccbotos kishalazó szerelékén a küszök közé gyakorta „keverednek” hasonló méretű kisbalinok. 

Annak ellenére, hogy egy kifejlett küsz és egy kisbalin igen hasonlatos egymáshoz, a jó szemű horgász azonnal észreveszi azokat a különbségeket, amit alapos megfigyeléssel mindenki felfedezhet.

Nagyon szembeötlő, hogy azonos testméret esetén a balinnak kisebbek a pikkelyei, rövidebb a farok alatti úszójának az alapja, tehát ahol az a testhez csatlakozik. A küsz oldalról lapított, míg a balin balin teste hengeresebb.  A legfeltűnőbb bélyeg azonban, hogy a fiatal balinivadékoknak már hatalmas a szája, legtöbb esetben beér a szem vonala alá, míg a küszök szája jellemzően sokkal kisebb.

HECSMSZ